FIGYELEM!
A történet káromkodást és erotikus "jelenetet" tartalmaz. Olvasás csak saját felelősségre!
Szokták volt mondani, hogy az ember nem válogathatja meg a családját. Egészen tíz éves koromig, békés szerető környezetben cseperedtem. Addig az ominózus napig. Nem sok mindenre emlékszek, sőt, az igazat megvallva semmire. Üvöltözés, csattogás, majd apám eltűnt. Kisétált az életünkből, azóta nem is hallottam róla. Anyám nem engedi, mivel szerinte egy semmire kellő szar alak, aki magának kereste a bajt. Legyen így. Pár évvel később megismerkedett egy özvegy férfival, akivel kis váratva össze is házasodtak. Anyuék jól kijönnek egymással, de én és a mostoha bátyám, már nem egészen ez alá a kategória alá tartozunk. Ezt egy közös fotóval tudnám a legjobban illusztrálni nektek:
Szóval a bal oldali lennék én, Minho. A jobb oldali pedig Key, a bátyám. Igazság szerint nem mindig voltunk ennyire tahók egymással. A dolog középiskolában kezdőzött. Az újonnan alapult család összeszedelőzködött és egy közös kis odúban foglalt helyet. Ergo összeköltöztünk. A költözés következtében pedig iskolát kellett váltania mind a kettőnknek. Key mind össze két és fél hónappal idősebb tőlem, így egy osztályba kerültünk. Együtt jártunk suliba, együtt csináltunk házit, együtt jártunk mindenhova. Irigyeltek is minket, mert sok ismerősünk a saját vér szerinti testvérével nem jött ki, nem még a mostohájával. Félév zárás után kicsivel, jött egy lány az osztályunkba, Hyunának hívták. Szerelem volt első látásra köztük és igen jól meg is voltak. A dolgok vége, pedig a mai napig zavaros. A házunk elég nagy telekkel rendelkezett ahhoz,hogy egy kicsivel több mint tizenöt fős társaság is elférjen kényelmesen. Kitaláltuk, hogy Hyuna június hatodikai szülinapi partyja nálunk kerül megrendezésre. Fergeteges buli kerekedett, egy tizenhárom fős társasággal a kertben. Sütögettünk, fociztunk majomkodtunk. Mint házigazdák minket ért a megtiszteltetés, hogy a nagy ramazúri után eltakarítsuk a még menthető dolgokat. A konyhában voltunk, amikor Key meghallotta a mobilját az emeleten és felsietett. E közben kettesben maradtam Hyunával, ami nem is lett volna probléma ha nem történik meg ez. Észbe se bírtam kapni már a nyakamba csimpaszkodott és csókolgatott, én pedig gyengén de próbáltam férfiasan lerángatni magamról. A bátyám csak a csókot látta, ami után össze is verekedtünk. Nem hallgatott meg, és azóta nem is nagyon állunk szóba. A sors iróniája, hogy azóta is együtt van azzal a két színű hülye kurvával, akinek elhitte a meséjét. "Ő mászott rám, és tapizott is!!" Na persze. Minden vágyam volt akkoriban. Mivel évek óta együtt vannak ezért anyámék kitették a képüket a falra.
A világból kilehet kergetni ezzel a képpel. Egyenruha még hagyján, de egyen haj?! Gusztustalan. Arról nem is beszélve, hogy ha én lehordom mindenféle alkoholista ribancnak még őt védik. Amolyan fekete bárány vagyok ha a "kedves és aranyos" Hyunáról kell beszélgetnünk itthon.
Egy pénteki napon szokásához híven a bátyám buliba indult azzal a... tudjátok. Anyumék szintén elutaztak, mivel hosszú hétvége jött. Szerdáig se suli, se munka se semmi. Enyém volt az egész ház. Csináltam magamnak instant kínai levest. Oda vagyok ezekért a cuccokért, bárki bármit mondjon gyors praktikus és ha jól megszívja magát akkor még laktató is. Készítettem is képet az egyik remekművemről. Még mindig összefut a nyál a számban amikor csak ránézek erre.
Hajnali fél kettő körül megcsörrent a telefonom. Key volt az. Nem akartam hinni a szememnek.
-Mond. -mordultam bele a telefonba. -Mi kéne?
*szipogás*-El tudnál jönni értem? Izé... *szipogás* TOLD IDE A SEGGED ÉRTEM TE KÖCSÖG!
-Tudod ki toljon és mit, te szarházi. -borzoltam meg hajamat bal kezemmel.
-Minho... kérlek.
-Ké... kérsz?! Engem? Te? Mi a szar?! -ledöbbentem, évek óta nem mondott ilyet nekem.
-Most az egyszer emeld meg azt a hájas segged és gyere értem.
-Rendben van te tetű, egyszer van gyereknap.
A Sakál Tanyában buliztak, az egy elég híres szórakozó hely volt világ szerte, mert a barom turisták azt hitték, a film miatt nyílt a hely. Egész végig az járt a fejemben, hogy mi az atya úr istenért kell nekem odamennem a részeg bátyámért. Leparkoltam a szórakozóhelytől kicsit távolabb, majd a motort is kikapcsoltam. Egy fiú csoport tartott kifelé. Ott volt Key és Hyuna is, aki egy másik srácba karolva jött ki. Key és az az ismeretlen srác akartak verekedni. Ráhagytam, az ő ügye. Ez a bizonyos felbolydulás emlékeztetett arra, amikor összeverekedtünk Mrs. Tökélyke alias Lotyó magassarkús ribanc vagyok átment rajtam a fél iskola miatt. A dolgok brutális kegyetlenkedésbe mentek át, láncok és boxerek kerültek elő a zsebek mélyeiről. Ültem csendben és mint otthon mikor is a tvt bámultam, csak néztem előre. Key nem hagyta magát, jó fizikuma volt, de ennyivel ő se bírt elbánni. Hyuna gondolom megint beadja majd neki,hogy a pasas akart tőle valamit. Egyik pofon követte a másikat, a földön lassan patakokban állt a vér. Ekkor láttam meg,hogy a srácánál akibe az a szégyentelen repedtsarkú kapaszkodott, volt a medálom. Akarom mondani a fele, a másik fele itt van nálam. Ez ilyen bratyó lánc. Nem tudom minek hordom még mindig. Key addig-addig ütötte a fejét annak a srácnak, ameddig el nem eresztette a láncot.
-REMÉLEM ITT DÖGLESZ MEG TE SZEMÉT!
Majd ismét egy ütés.
-TE PEDIG, TE ISTENVERTE PLÁZA PICSA TAKARODJ A SZEMEM ELŐL! TAKARODJ VAGY ÉN TAKARÍTALAK EL!
Key beszállt a kocsiba és onnan folytattuk ahol befejeztük. Kussban ültünk egymás mellett. Az utca fényeit nézegettük, a járkáló fiatalokat, és a csillagokat. Zöld hullámot kaptam végig, így elég hamar hazaértünk A pontból B-be.
-Nem te voltál... igaz? -érkezett hozzám a kérdés hirtelen.
-Mármint?
*sóhajt* -Nem te csókoltad meg Hyunát.
-Szerinted...? -flegmán adtam elő, mivel megérdemelte.
-DE HÁT MIÉRT NEM MONDTAD NEKEM AKKOR?!
Rá se hederítettem. Elmentem letusolni. Az ajtót nem zártam be, úgy éreztem nincs szükségem rá. Rosszul hittem. Nálunk mindig is kényes téma volt a családban a szex. A szülők nem igen szerettek ezzel foglalkozni, amolyan tabu téma. Tudjuk,hogy létezik de nem említjük meg. Ezért, hogy sose bukjak le a zuhany alatt könnyítettem mindig magamon. Ez most se történt másképp. Beálltam a zuhany alá, hátra döntöttem a fejem, jobb kezemmel megmarkoltam szerszámomat, és szépen gyengéden izgattam magam. Mivel az ősök nem voltak itthon, ezért most még sietnem se kellett. Kis váratva nem egyedül találtam magam. A zuhanyfüggöny elhúzódott mögülem, és Keyt láttam meg. Keyt, aki félmeztelenül, kicsatolt nadrággal állt előttem. Keyt aki szintén azt tette, amit én. Kiverte magának. De még is mi a szart akar tőlem?!
-Nocsak, nocsak, nocsak. Tudtam én,hogy nem hiába vagy te annyit a zuhany alatt hétköznap. -sejtelmesen nézett rám, végig a szemkontaktust keresve velem.
-Tűnj el! -parancsoltam neki.
*kuncog* -Nekem jobb ötletem van.
Kirángatott a zuhanyzóból, és folyosón lévő székhez ráncigált, majd beletaszított. Annak ellenére, hogy én voltam a magasabb, neki osztottak több erőt. A kezeimet a szék háttáblája mögött összekötötte, majd a lábaimat is. Amikor meggyőződött arról, hogy képtelen vagyok ellenkezni megragadta férfiasságomat.
-Engedj el te beteg állat! -üvöltöttem torkom szakadtából, de nem érdekelte. Ügyes se vetett rá.
-Ne üvöltözz, úgy se hallja senki. -kaján vigyorral a száján hajolt egyre lejjebb.
-Homár lettél? Vagy mi? Értem én,hogy Hyuna nem egy díva de akkor is. -próbáltam kiverekedni magam a kellemetlen helyzetből.
-Elég régóta várom már ezt... most se apa... se anya... csak te és én kedves kis öcsém.
-Micso...
Ekkor befogta a számat a tenyerével. A hátam mögött lévő kockás sállal bekötötte, így már esélyem se volt ellene. Se mozdulni, de beszélni nem tudtam. Verejtékezni kezdtem, ő pedig egyre erőteljesebben és gyorsan mozgatta kezét fel s alá a farkamon. Hátradőltem és próbáltam nem arra gondolni mi történik most velem. A gondolatok csak úgy cikáztak a fejemben. Mit művel ez?! Mit művelek?! Mi folyik itt?! Valaki! Segítsen rajtam! Azon kaptam magam, hogy a sok negatív gondolat ellenére élvezem. Élveztem amit s ahogyan csinálta. Amikor is pedig a száját is beavatta a dolgokba valami zseniálisnak tűnt a bátyám. Na igen... a bátyám. De ez nem bűn. Nem vagyunk vér szerinti rokonok így megengedett a buzulás. Vagy sem? Ah tényleg... ez a bátyám és épp most nyelte be tövig a farkam, közben pedig veri folyamatosan. Nem hiszem el... nem akarom... vagy még is? Akarom... nem nem nem!!! Key ledobta magáról maradék ruha darabjait, majd a szobájába sietett. Egy három darabos óvszeres dobozt hozott magával. Ekkor ismét elém térdelt és folytatta amit félbe hagyott. Egyre jobban izzadtam és ziháltam. Még midig nem tudom elhinni, hogy élveztem. A dolog csak annyiban változott, hogy most már egyik kezével magának csinálta, a másikkal támaszkodott, a szájával pedig kényeztetett. Amikor elérkezettnek tartotta az időt felhúzta rám az óvszert, és velem szemben leült a farkamra. Direkt a szemembe nézett, kezeit a vállaimra tette és... meglovagolt. A bátyámat dugtam. Ha ezt nekem valaki múlthéten adja be, kiröhögöm és elhajtom a büdös picsába. Próbáltam a végsőkig húzni a dolgokat, és nem elmenni a bátyámban, de mind hiába. Ő tett róla, hogy háromszor is elsüljek aznap éjjel. Fordítva pedig már nem történt semmi. Eloldozott, majd lefeküdt aludni. Szóhoz se bírtam jutni. Nem voltam képes feldolgozni, hogy mi történt. Szinte nem aludtam semmit, csak forgolódtam. Egyre rosszabb dolgok jutottak eszembe. Még is hogy tehettem ezt? Valóban nem tudtam volna ellenállni neki? Bah. Key nem élvezett el... miért?! Meg, még is miért agyalok én ezen? Kit érdekel?! Mocskos buzi!
Másnap kerültem, nem akartam semmilyen kellemetlenséget magamnak. Főztem, mostam, zenét hallgattam, elütöttem az időt a haverjaimmal csajokat bámulva. Vacsorára estem be, hoztam annak a tré majomnak is kaját.
-HÉ BUZI! ITT A KAJA EGYÉL!
Leültem a TV elé, hát ha van valami értelmes is nem úgy mint a héten. Key, mint akinek terhet tettek a hátára, olyan lassan és nyúzottan baktatott le. Nem rá jellemző módon, csendben megette amit hoztam. Wow. Vannak még csodák. Nem nyavalygott, hogy nem szereti, nem vágta hozzám, hogy reméli méreg van benne, és nem húzott el itthonról szó nélkül. Evett. Szépen csendben és lassan. Amikor végzett pedig elmosogatott maga után. A szemem sarkából figyeltem mit csinál fivérem. A mikró körül ténfergett, de végül hagytam had csináljon amit... nos... akar. Csak ne velem.
*ropogás* -Kérsz? -nyújtotta felém a popcornnal teli tálkát.
-Kösz. -vettem egy marokkal s az ölembe raktam a kezem.
-Leülhetek? -kérdezte megkomolyodottan.
-Ö, aha, ja. -válaszoltam zavartan.
Valahogy így festettünk ki Tv-zés közben.
Egyik film vagy sorozat váltotta a másikat, jöttek és mentek a műsorok. Valami romantikus apám kínját kezdtünk el nézni. Mint az a legtöbb ilyen filmben lenni szokott, a főhős és a főhősnő nagy egymásra találását egy szex jelenet bontakoztatta ki. A tegnap történtek bogarat ültettek a fülembe. Nem vagyok meleg... egyáltalán nem... de nem volt még olyan aki ne ment volna el tőlem... egy árva lélek se távozott kielégítetlenül a hálószobámból. Percről percre jobban hergeltem magam, amit Key vagy nem akart észre venni, vagy ennyire lekötötte a romantikus maszlag. Nem érdekelt már az értékrendem, csak követtem az ösztöneimet. Ha meg kell tennem, akkor meg kell tennem.
Rávetettem magam a bátyámra, aki nagyokat pislogott.
-Téged meg mi lelt? -vonta fel szemöldökét.
-Vele mi lett? Ez komoly? -pislogtam gyorsan összeráncolt homlokkal.
-Veled hát! Csak nem elakarsz fenekelni te kis tünci bünci. -incselkedett velem hiénához hasonlatos mosollyal az arcán.
-Éppenséggel de!
Key annyira ledöbbent a szavak hallatán, hogy ideje sem volt mit válaszolnia rá. Az aktus a maga menetében zajlott. Előjáték, nyitány, kibontakozás, befejezés és végkifejlet. Az előzőhöz képest tovább bírtam és kielégítőbb is volt úgy, hogy teret kaptam mozogni. Ez alkalommal nem csak én jutottam fel arra a bizonyos hegység tetőre, ó nem. Key is sikeresen felért a csúcsra nem is egy alkalommal. Most már megveregethettem a hátamat. Pár nap múlva hazaértek anyáék. A viszonyom a bátyámmal ismét kezdett helyre kovácsolódni. Annyi különbséggel, hogy szeretők lettünk, vagy legalább is "játszó" pajtások. Egy héten többször is összefeküdtünk, mikor melyikünk szobájában. Hónapokon keresztül folyt a viszony, nem beszéltünk érzelmi tényezőkről csak tettük amit tenni akartunk. Az ösztön, a nyers szexualitás és vadság, más semmi. Elhívtak minket a Sakál Tanyába, hogy bulizzon egy nagyot a társaság, mint régen mielőtt hajba kaptunk a riherongy miatt. A buli kurva jó volt. Egy igen dögös lány le is állt táncolni velem. Enyelegtünk, flörtöltünk és a végén annyira jól jöttek ki a lépések, hogy csókolóztunk is. Elhúztam a fejem, ekkor láttam, hogy Key dühös tekintettel méreget minket. Mint egy nyári aprócska vihar, ahogy jött úgy ment is. Elviharzott tőlünk, csapot papot ott hagyva a szórakozóhelyen. A kabátját se vitte magával. Szél malom harcot vívtam saját magam ellen. Menjek a meleg bátyám után, vagy maradjak itt egy dögös lánnyal akit lehet megtudnék szerezni ma éjszakára. Egyre több olyan dolgot tettem ami önismereti szempontból nagyon tanulságos volt. Csak utána mentem. Végül is a testvére is vagyok. Háromnegyed óra keresgélés után rátaláltam egy bérház lépcsőjén.
*liheg* -Ember... nem vagy normális... mi a faszért kell a sértődőst játszani? Meg még is miért mentél el? Mi bajod van? -árasztottam el kérdésekkel.
*kirántja Minho kezéből a pulcsiját* -Menj csak vissza Min... enyelegj. -összekucorodott, fejét a térdébe temette.
-Téged meg mi lelt? -foglaltam helyett mellette a lépcsőn.
-Kurvára felesleges lenne elmondanom. Menj vissza!
Kereket akart oldani megint, komolyan mondom nem hiszem el. Megragadtam a vállát és vissza rántottam.
-Mond! -szóltam rá magabiztosan.
-Csak zavart az a lány... ne... mind1. -rázta le válláról a kezemet.
-Ne...? Folytasd.
-Ne érjen hozzád.
-Miért?
-Mert ne...
-Féltékeny vagy? -tettem szám elé a kezem, ne hogy véletlen elmosolyodjak.
-És ha igen? -tette össze karjait fenyegetően.
-Nincs akkor semmi. Miért vagy féltékeny?
-Azért biszem baszom... mert... ahj faszomat már. -fordított hátat.
-Nekem nyugodtan elmondhatod. -öleltem meg hátulról a kisebbet.
-Szer... -harapta el a monda végét.
-Tessék?
-Szeret... -harapta el ismét a mondat végét.
-Na még egyszer Key, megy ez jobban is neked.
-SZERETLEK TE ÖKÖR!
-Aaaa, így már mindjárt más. -szorítottam magamhoz jobban.
-Te nem szeretsz engem... -hajtotta le fejét szomorúan.
-Igazság szerint ezen még nem gondolkoztam el sosem. Hónapok óta szexelünk, de mivel megállapodás szerint semmi érzelem így sose mélyedtem bele. Hazudnék ha azt mondanám neked,hogy nem.
-Szóval szeretsz?
-Talán. Talán igen.
-Talán igen? -fordult felém és nézett a szemeimbe.
-Pontosan. -küldtem egy biztató mosolyt neki.
Sose csókolóztunk, eddig. Ez egy olyan pillanata volt a kapcsolatunknak, ami által rá kellett döbbennem, több ez mint testi vonzalom. Átkarolta a nyakam én pedig a derekát és hosszú perceken keresztül feledkeztünk bele a csókba. Az egyik kezemet a szívére tette, hogy érezzem nem csak össze-vissza hazudozik nekem. Viszonoztam a gesztust. A szívem hevesebben és hevesebben vert, aminek következtében elmosolyodott csók közben. Beletúrt a hajamba, és belém csimpaszkodott mint egy kis majom. Befejeztük a középiskolát, leérettségiztünk, majd egy egyetemre mentünk tovább. Ott hagytuk a szülői házat és összeköltöztünk. Anyák örültek annak,hogy ismét jóba lettünk, bár nem tudom,hogy fogják majd fogadni, hogy együtt vagyunk. Egyenlőre ezt a részét homály fedi.
